IPA PROJECT

A határon átnyúló projekt célja

A malom azontúl, hogy az emberiség egyik alapvető találmánya, nagyon fontos civilizációs és kultúrtörténeti intézmény is. Ahol megjelent, oda haladást, az emberek közötti kommunikációt, a kereskedelmet, a nyitottabb gazdasági kapcsolatrendszer esélyeit vitte el. A malom volt az a köztér, ahol a távolabbról érkezők megfordultak, elidőztek, beszélgettek, és szorosabb emberi kapcsolatok teremtődtek. A malomban minden összefutott. A XX. század technikai és társadalmi változásainak kezdetéig a vidéki élet legfontosabb közösségi terei is voltak egyben.

Elődeink a malmot szent és kiváltságos helynek tartották. Nemcsak a puritán tisztelet, hanem törvényei s főleg „egyházi” morálja is erre késztette őket. A malmok, bár műszaki létesítmények voltak, fontos társadalmi szerepet is betöltöttek. Hosszú évszázadokon keresztül asiliumok voltak, ugyanolyan menedékhelyül szolgáltak a törvény elöl menekülők számára, mint a templomok vagy a főúri kastélyok udvarai. A malom épületében lopni, káromkodni, szeszes italt tartani, duhajkodni súlyos vétek volt. A világi hatóságok és az egyház gondosan ügyelt a malmok társadalmi szerepére. A kenyér és istenség fogalma szorosan összefonódott az erkölcsi felfogásban, és emiatt különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér előkészítésének helye, egyszersmind az élet forrása felé.

A határ menti régió a történelem folyamán mindig is multi-etnikus területnek számított, a malmok (és vásárok) voltak a színterei a népek, kultúrák találkozásának. Az útvonal célja elsősorban a technikatörténeti érdekességek bemutatása mellett a régióban élő emberek, népek közös történelmének és kulturális összetartozásának bemutatása a malmokon keresztül. A tradicionális emberi kapcsolatok újra felfedezése, melynek kiváló helyszínei a malmok, ugyan úgy, mint a korábbi évszázadok folyamán is voltak. A malom mindig is az ott élő lakosság szorgalmának, tehetségének és tudásának esszenciája volt (a templommal egyetemben). A „Miller’s route / Mlinarevput / Molnárok útja” bejárása során feltárulnak a közös gyökerek és rácsodálkozhatunk közös elődeink nagyszerű teljesítményeire és technikai kreativitásuk sokszínűségére.

A társadalmi szemlélet (környezeti nevelés) formálásának is kitüntetett szerepet szánunk a tematikus útvonal során. A malmok a legjobb bizonyítékai annak, hogyan tudott az ember és a természet évszázadokon keresztül harmóniában egymás mellett élni. Az ember megbízható és tiszta energiához jutott a természet (víz, szél, állati erő) erőinek felhasználása révén. A jövő a megújuló energiaforrásoknak újra fontos szerepet szán. Szükségünk lesz rá, hogy biztosítani tudjuk az emberiség számára a fenntartható fejlődés lehetőségét. A malmok kiváló példát mutatnak nekünk, hogyan juthatunk a fejlődéshez elengedhetetlenül fontos erőforrásokhoz úgy, hogy mindeközben nem éljük fel tartalékainkat és nem károsítjuk a környezetünket.

 

Az Orfűi Malommúzeum hosszú távú fejlesztési tervei és a HU-HR-IPA projekt illeszkedése a koncepcióba

 Baranya és különösképp a Mecsek vidéke a történelem folyamán rendkívül gazdag kincsestára volt a malmok igencsak szerteágazó és színes világának. Csak Baranya vármegyében az 1876-os esztendőben több mint 680 malom létezett. Ezek elsősorban természetesen legnagyobb számban lisztőrlő malmok voltak, de megtalálhatóak voltak köztük más tevékenységgel foglalkozó malmok is. Ilyenek voltak például az olajütő-, papír-, almatörő-, lőpor-, érczúzó-, tímár-, tobakos-, lentörő-, kendertörő-, kalló-, ványoló-, vagy épp a fűrészmalmok. De ezek mellett a lisztőrlő malmok is rendkívül változatos képet mutattak, voltak köztük szélmalmok, szárazmalmok, hajómalmok, patakmalmok illetve kanalas malmok is. És természetesen ezen fenti felsorolásokkal nem ért véget a malmok sokszínűsége, lehetne sorolni még megannyi izgalmas változatukat ugyancsak.

Az Orfűi Malommúzeum hosszú távú fejlesztési koncepciója, hogy az egykoron megálmodott, de soha meg nem valósított „Baranya megye népi építészetét bemutató skanzen” helyén Baranya malomépítészetének skanzenét hozza létre. Az újra éltre hívott malmok természetesen nem csak passzív „kiállítási tárgyak” lennének, hanem újra működésbe hoznánk a szerkezeteket, hogy még inkább átélhetővé tegyük ezt a rendkívül izgalmas világot. Mesteremberek mutatnák be mesterségük fogásait, és természetesen lehetőséget biztosítanak majd arra is, hogy a bátrabbak és érdeklődőbbek maguk is kipróbálhassák kézügyességüket.

Magyar oldalon a HU-HR-IPA projekt három főbb pillérre épült:

  1. Az első, a meglévő épületek, malmi szerkezetek és infrastruktúra felújítása volt, annak érdekében, hogy az orfűi vízimalom újra az őrlés szolgálatába állhasson. Ehhez szükséges volt a malomárok stabilizálása és mederkorrekciója, hogy a víz biztonságosan eljuttatható legyen a vízimalomhoz.

    A molnár egykori nyári konyhájának és kenyérsütő kemencéjének felújítása után, a helyszíne lesz a malomban előállított lisztekből készülő hagyományos, népi péktermékek bemutatójának. A bemutatókon Baranya különböző nemzetiségi csoportjainak (magyar, horvát, német) kenyérreceptjei alapján fogjuk majd elkészíteni a kenyereket.

    A malomudvar a felújítás után a kézműves foglalkozásoknak lesz a színtere. A múzeumlátogatók (elsősorban gyerekek) kipróbálhatják magukat tésztadagasztásban. házi levestészta készítésben, csuhéfonásban vagy épp aratókoszorú készítésben.A vízimalom tetőterében pedig egy vetítőtermet rendeztünk be, ahol a Néprajzi Múzeum filmarchívumának köszönhetően bemutatásra kerül a molnárok és malmaik egykori világa.

  2. Rendkívül fontos eleme volt a pályázatnak a kutatómunka. Célunk egy átfogó malomtörténeti kutatás készítése volt Baranya megyében és a határ menti régióban, amely alapját fogja majd képezni a Malom-skanzenbe áttelepítendő illetve ott újra felépítendő különböző malomtípusoknak. A kutatás célja a fentebb említetten túl, hogy egy technika-történeti áttekintést is kaphassunk a malmok évszázadokat átívelő múltjáról, illetve a még fellelhető malmok és berendezéseik feltérképezése is részét képezi a tudományos munkának.

  3. A projekt harmadik főbb eleme volt a tájépítészeti tervezési munka. Ebben a részben három terv elkészítése volt a feladat. Az egyik, hogy a malomnál korábban megtalálható pisztrángost újragondoljuk – újratervezzük, ami alapját fogja képezni majd a későbbiekben a pisztrángnevelde helyreállításának. A második feladat a „Vízfő-tanösvény” fejlesztése volt. Míg a harmadik pedig a múzeum számára egy „látvány-raktár” megtervezése volt.

Horvát oldalona HU-HR-IPA projekt legfontosabb és leglátványosabb eleme egy hajómalom megépítése Eszéken, a Dráván.